Kubla Khan

Nem vagyok költészetet pártoló, nem is utálom, inkább semleges a kapcsolatom vele. De erről nem tudtam megállni, hogy ne írjak:

KUBLA KÁN

Kubla kán tündérpalotát
építtetett Xanaduban,
hol roppant barlangokon át
örök éjbe veti magát
az Alph, a szent folyam.
Mérföldnyi jó földet tizet
gyorsan torony s fal övezett:
s itt tömjénfa nyilt, illat volt a lomb,
tündöklő kertek és kanyar patak;
ott sötét erdők, vének, mint a domb,
öleltek napos pázsitfoltokat.

De óh, amott a cédrusfödte bércen
a mélybe milyen hasadék szakadt!
Micsoda vad hely! démon-kedvesét sem
siratja szentebb, iszonyúbb vidéken
elhagyott nő a sápadt hold alatt!
S e szakadékból, forrva, zakatolva,
mintha a föld gyors lélegzete volna,
hatalmas forrás lüktetett elő:
torkából, mint felugró jégeső
vagy mint a pelyvás maga a csép alatt, –
ívben repült a sok nagy szirtdarab:
s táncos sziklákkal együtt így okádta
a folyót a kút örök robbanása.
Öt mérföldet átkanyarogva szállt a
szent Alph a völgybe, nagy erdők alatt,
aztán elérte a barlangokat
s leviharzott a halott óceánba:
s e messzi zajból Kubla ősatyák
szavát hallotta, hadak jóslatát!

A kéjpalota nézte sok száz
lenge tornyát a vizen
és egy zene volt a forrás
és a barlang, egy ütem.
Ritka művészet, ihlet és csoda:
jégbarlangok és napfénypalota!

Ismertem egy lányt valaha,
látomás lehetett:
Abesszinia lánya volt,
Abora hegyéről dalolt
s cimbalmot pengetett.
Zendülne csak szivemben
még egyszer a dala,
oly vad gyönyör gyúlna ki bennem,
hogy felépítném csupa
muzsikából azt a szép
fénydómot! a jégtermeket!
S mind látná, aki hallana,
s “Vigyázzatok!” kiáltana,
“Szeme villám! haja libeg!
Hármas kört reá elébb,
s csukja szemünk szent borzalom,
mert mézen élt, mézharmaton,
s itta a Menyország tejét!”

Kubla Kán(Kubla Khan, or a Vision in a Dream. A Fragment.)Samuel Taylor Coleridgeangol költő híres költeménye, mely címét a mongol és kínai uralkodó, Kubilaj kánról kapta. Coleridge saját bevallása szerint a verset 1797 öszén írta egy Exmoor melletti farmon. Valószínűsíthető azonban, hogy az 1816-os első kiadása előtt még átdolgozásra került.

Coleridge állítása szerint a vershez az ötletet egy álom adta, melyet az ópium hatása alatt élt át (ezt a vers alcíme igazolni látszik Látomás egy álomban(A Vision in a Dream)), azonban a költemény megírása közben megzavarta egy Porlockból jött ember és emiatt végül be sem tudta fejezni az 54 soros költeményt. Néhány kritikus szerint a vers élénk képvilágát inkább valamilyen más, hallucinálásokkal teli sétája válthatta ki. Egyesek szerint a költeményt William Bartram, amerikai természetbarát portréfestő ihlette.Sokan találgatnak a vers jelentését illetően. Vannak, akik szerint Coleridge egyszerűen a látomásait ölti vers formába. Mások állítják, hogy a költőnek bizonyos céljai és konkrét témái voltak a műben. Megint mások az isteni alkotás szépségének megfogalmazását vélik felfedezni. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a költeményre hatást gyakorolhatott that Marco PoloIl Milione című könyvének leírása Kubilaj kánról.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s