4

Napra pontosan 4 éve regisztráltam a wordpressre. Több próbálkozásom volt blogolásra, ez volt talán a legkomolyabb. Hogy miért nem írok? Írni még írnék, kontent is van bőven, időm ugyan nincs sok, de tudnék szakítani ilyen kis szösszenetekre. Amitől elment a kedvem – és tényleg így érzem, hogy csak ez tart vissza – hogy normálisan betageljek egy posztot – videó, esetleg zene, vagy eyecandy? – és egyszerűen nyűgnek érzem. Gondolkoztam ennek az eldobásán, de ezzel a rendszere szűnne meg a dolognak – kissé még inkább ‘szemétdomb’ funkciót venne fel az egész, másrészt ezek nélkül embereket sem lehet idecsalogatni – főoldalról érkező klikkekre gondolok. Megy a brainstorming, hogyan is lehetne újragondolni ezt az egészet, de még semmi konkrét elképzelés nem jött össze. Remény továbbra is fennáll egy újabb felemelkedésre… Addig is szép napokat minden idetévedt surfer-nek!

True Size of Africa

A térképeken amiket ma használunk, fel sem tűnik mekkora Afrika. Ez a síkvetületek torzításának tudható be. A hamis képeknek köszönhetően, szinte bárki akit megkérdezünk (akár egyetemi professzorok), 2-3-szor olyan kicsinek becslik Afrikát, mint amekkora valójában.

Hogy ezt a tévhitet megszüntesse, Kai Krausse megalkotta ezt a remek összehasonlítást.

(Képre kattintva teljes méretben nézhető)

Azért meglepő. Engem legalábbis erősen meglepett.

A Néma Levente

Heltai Jenő – A Néma Levente (részlet)

Beppo monológja:

Ahány az asszony, tudjuk, annyiféle.
De köztük a legbölcsebb is hiú.
Így vajmi könnyű boldogulni véle.
Hallgatni bókot: ezt egyik sem únja.
Dícsérd, tömjénezd! Hízelegj!
Száz szónak is a vége egy:
A hozsanna, a hallelúja
Kábulatában mind, mind lépremegy.
Mert mind csak arra büszke, mije nincs.
Szépnek magasztald azt, ki csúnya,
Mondd a gonosznak: angyal, drága kincs,
Dicsérd okosnak a butát,
Frissnek, ügyesnek a sutát,
A kikapósnak magasztald erényét,
Fülét süketnek, vaknak szemefényét,
A förtelemnek mondd, hogy gyönyörűség,
A csapodárnak azt, hogy csupa hűség,
A jó kövéret mondd soványnak,
Világ rimáját szűzleánynak,
Dicsérd kicsinynek a nagyot,
És óriásnak, aki törpe,
Állhatosnak azt, ki elhagyott,
Sudár pálmának azt, ki görbe!
A jámbor aztán nézzen a tükörbe,
És káromkodjon egy nagyot…
De akkor én már hol vagyok!